Az oxigén és a szén-dioxid természetes körforgása

Az embereket és az állatokat (de fény hiányában a növényeket is) a levegőben található oxigén “élteti”. Ezt beszippantjuk a tüdőnkbe, majd a véráramunk „elszállítja” szervezetünk minden egyes sejtjéhez. A sejtekben lezajló kémiai reakciók eredményeként az oxigén reakcióba lép az ott lévő szénhidrogénekkel (pl. cukrok. zsírok) és energia felszabadítása mellett széndioxiddá alakul.

A benzint és gázolajat használó gépek (pl. autók, repülők, traktorok) és gyárak szintén jelentős mennyiségű szén-dioxidot bocsátanak ki.

A szén-dioxid a zöld növények számára „táplálék”: a fotoszintézis során a szenet beépítik saját szervezetükbe, az oxigént pedig visszajuttatják a levegőbe. Így a körforgás újra és újra folytatódik.

Amikor felborul az egyensúly

A gond akkor kezdődik, amikor több szén-dioxid kerül a levegőbe, mint amennyit a növények fel tudnak venni. A szén-dioxid ugyanis üvegházhatású gáz, amely bent tartja a meleget a Föld légkörében.

Ez olyan, mint egy fóliasátor: beengedi a hőt, de nem engedi ki. A Földet körülvevő atmoszféra normál esetben egyensúlyt tart, de a túl sok szén-dioxid „megvastagítja” a hővisszatartó réteget.

Ennek hatására a Föld légköre fokozatosan melegszik a klímaváltozás egyik legfontosabb jeleként.

Ezért fontos, hogy megértsük és lehetőség szerint mérjük a saját tevékenységeink üvegházhatását is. A mindennapi élet során leginkább szén-dioxidot (CO₂) bocsátunk ki.